Látnivalók

Remete barlang

Rám szakadék

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Dobogókő

Dobogókő klimatikus gyógyhely, amely az ország egyik legszebb panorámájával büszkélkedhet. Itt épült hazánk első turistaháza 1898-ban, amely ma turistamúzeumként üzemel. A Trianon utáni Magyarországon 1923-ban itt alakítottak ki először sípályát - link: www.dobogokosi.hu , amely ma is üzemel.
1980-ban itt valósult meg kiváló építészünk, Makovecz Imre első, nemzetközi hírnevet hozó épülete, a Zsindelyes Vendégház - link: http://www.dobogokokirandulas.hu/vendeglatas , amely az év minden napján házias ízeivel várja a túrázásban vagy síelésben megéhezett megszomjazott vendégeit.

Vadálló kövek, Prédikáló szék

A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait. A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le.

Prépostsági rom

Az Árpád-házi királyok idején a Dunakanyar és környéke királyi birtok volt, ennek központját Dömösön építették ki. I. Béla 1063-ban ebben a királyi udvarházban lelte halálát a beomló trón alatt. 1079-ben I. László király tartózkodott itt. Dömös a 11. században királyi birtokközpont volt, ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom vagy kápolna is állt. 1107-ben Álmos herceg, Könyves Kálmán öccse prépostságot alapított, a királyi udvarház mellett monostort építtetett. Miután 1113-ban a király megvakíttatta trónra törő öccsét és annak fiát, a herceget itt őrizték a monostorban, amelynek kiépítését II. Béla fejezte be 1138-ban. A későbbiekben fallal vették körül, a tatárok ennek ellenére felégették 1242-ben. Hamarosan újjáépült. Végleges pusztulása a török időkben, Visegrád és Esztergom elfoglalása (1543) után történt. 1702-ben falait felrobbantották. A Dunára néző falnál kialakított kápolnát 1743-ig, az új templom felépüléséig használták, köveit is ennek építéséhez hordták el. A prépostság romjainál az 1970-es években feltárást végeztek, ekkor találták meg az altemplomot, a kerítőfal maradványait és a XI. sz.-i királyi udvarház falmaradványait is. Az altemplomot az 1988-89 között végzett helyreállítási munkák során teljes egészében rekonstruálták. A fölötte álló templomnak csak alapfalai láthatók.

Lukács árok

Zsitvay-kilátó, Visegrád

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik.